Jelenlegi hely

Vörösmarty

 Vörösmarty Mihály

és

Csajághy Laura

 

1841-ben a 41 éves Vörösmarty Mihály szokás szerint kopott házikabátjában ment át ebédelni a szomszédaihoz. Ugyanabban a pesti bérházban lakott, ahol barátja, Bajza József és családja. Nem kellett kiöltöznie az ebédhez, családtagnak számított. Most azonban egy ismeretlen fiatal lányt talált az ebédl?ben. Zavartan elnézést kért, és visszasietett lakásába, hogy legszebb díszruhájában térjen vissza. A ház asszonya ekkor mutatta be a húgát, a mindössze 17 éves Csajághy Laurát. A lány zavarba jött, hogy az akkor már országosan ismert költ? az ? kedvéért kiöltözött, de azért nem ijedt meg a beszélgetést?l. Vörösmartyt leny?gözte, hogy a „kedves arcú és szép szem?, igen csinos barna leányka” kimondottan értelmes, szellemes társalgó. Az agglegény költ? ebéd után is maradt, estére pedig beleszeretett a családban csak Lórikának becézett lányba. Hosszú ideje nem írt szerelmes verset, de „Szomjú” cím? költeményében hamarosan a lehet? legintenzívebb érzésekr?l vallott: „Én lángot szomjazom, lángot, tüzet, / Szemed tüzében játszó lelkedet”. Így indult Vörösmarty utolsó reménytelen szerelme, amelyb?l ugyancsak reménytelen, szomorú házasság született.

Amióta tanítványa húga, a versekben Etelkaként szerepl? Perczel Adél iránt érzett szerelme beteljesületlen maradt, magányosan élt. E csalódás fájdalma, ahogy évekkel kés?bb írta, „csontjáig, velejéig s talán minden haja száláig betöltötte". Búskomorság gyötörte, mind gyakrabban nyúlt a pohár után. Élete ekkoriban leginkább Adyéra emlékeztetett, a korhely dorbézolásokat, a rosszlányok látogatását, b?ntudat, önostorozás és zseniális költemények követték. A 30-as évek végén írt néhány szerelmes verset egy férjezett színészn?höz, de komoly kapcsolatáról érett férfikoráig nem tudunk. Pedig 1841-ben pályája és népszer?sége csúcsán állt. Névnapja alkalmából fáklyás szerenáddal köszöntötte a pesti „népsokaság”: a lelkesült kórus a Szózatot adta el? ablaka alatt, „egekre ható éljenzések közepette”. Mindez nem jelentette, hogy anyagilag is révbe ért volna, barátjának a szerenád után nem sokkal arról panaszkodott, hogy köteteib?l évek alatt négyszáz példányt sem tudott eladni, ezért ki sem látszik az adósságból.

Ebben a lelki állapotban szeretett bele a véletlenül felbukkanó Laurába. Érzelmeit - amelyek intenzitása ?t magát is meglepte - el?ször Bajza Józsefnek vallotta be, s ?t kérte meg, hogy mondja el a lánynak. Bajza, aki úgy érezte, az új szerelem megmentheti barátját a búskomorságtól, vállalkozott a közvetítésre. Laura m?velt, irodalommal fert?zött családból jött, s imponált is neki, hogy a Zalán futása költ?je a lábai el?tt hever, és verseket ír hozzá, de egyáltalán nem volt szerelmes a középkorú férfiba. Vörösmarty kitartóan és teljes intenzitással udvarolt, s a társaság n?tagjai is igyekeztek meggy?zni a lányt, hogy kötelessége a költ?t megmenteni. Legjobb barátn?je, Vachott Sándorné így gy?zködte: „Ó, Lórikám, áldani fog, ki érezni képes, ha Vörösmartyt boldogítani fogod, még ha saját boldogságod áldozod is fel.” A heroizáló Vörösmarty-életrajzok egy lovagi szerelem kibontakozásaként írták le a két évig zajló ostromot, pedig csak Laura önvédelmér?l volt szó.

A sok hiábavaló próbálkozás után, 1843 elején Vörösmarty megírta a magyar irodalom legfurcsább leánykér? versét. „A mereng?höz” sokáig kötelez? iskolai memoriter volt, valódi jelentésébe mégis kevesen gondolnak bele. A romantikus költ?, aki eddig a percig az álmok és ábrándok egyedül üdvözít? voltát hirdette, most leírja a leginkább kispolgári bölcsességet, ami fiatal lánynak mondható: „ábrándozás az élet megrontója”. Talán nem véletlen, hogy nem irodalomtudósok, hanem Szabó Magda vette észre, hogy ez a vers nem a fiatal lányt, hanem az öreged?, álmaival leszámoló férfit szólítja meg. Akárhogy is történt, végül ez a költ? által személyesen kézbesített vers volt az, aminek hatására Laura végül igent mondott. Vörösmarty márciusban már menyasszonyához címzi levelét: „Édes Lórikám, kedves kis barátném, szeret?m, kedvesem, te menyasszonyom vagy, kire eddig nem ismert örömmel s most már mondhatom, megnyugvással gondolok. (...) Te vagy az, kedves, kire életemben számot tartottam, kinek barátságára – mondhatom-e: szerelmére? – büszke vagyok; s?t ennél több, én boldog vagyok ezen hitemben. (…) Boldog vagy-e te is, kedvesem? Megnyugszol-e sorsodban, melyet választottál? Szép kis leánykám! sokat búsítottalak, míg hozzám tudtál szokni; de most már ismersz, s nincs okod aggódni. Szeretni foglak, kedves, mint lelkemet.”

1843. május 9-én kötöttek házasságot, Vörösmarty ezután nem írt több szerelmes verset. Mindketten tudták, hogy Laura nem érez szerelmet férje iránt, legfeljebb megbecsülést, féltést és tiszteletet. Más házasságban ez akkor nem számított különlegesnek, de ?k nem voltak boldogok, csendes szomorúságban éltek egymás mellett. Meg kellett élniük két gyermekük halálát, az állandó nélkülözést, majd a forradalom bukását, ami után Vörösmartyn végképp úrrá lett a depresszió. Miután 55 éves korában agyvérzésben meghalt, monográfusa, Gyulai Pál elkérte Laurától „A mereng?höz” kéziratát. „Kapott-e valaha menyasszony szebb nászajándékot?” – kérdezte szomorú mosollyal az özvegy. 27 évvel élte túl férjét.

Laura a gyerekeivel egy sírban, Vörösmarty magányosan van eltemetve a Kerepesi temet?ben.

 

Bónusz track

 

Vörösmartynak – egyebek mellett – három alapvet? fontosságú új szót köszönhet a hálás utókor: ? alkotta meg a fröccs, a szivar és a ledér szavakat.

A fröccs eredetét többen is leírták. 1842. október 5-én Fáy András író Vörösmartytól vásárolt fóti pincéjébe hívta szüretre néhány barátját. Köztük volt Jedlik Ányos fizikus, a dinamó feltalálója is. Jedlik szerette a bort, de könnyen a fejébe szállt, ezért elhozta magával találmányát, a széndioxiddal dúsított palackba zárt vizet. Az italt kedvel?, vállalkozó kedv? Vörösmarty volt az els?, aki a társaságból kipróbálta a szúrós vízzel hígított bort. A feljegyzések szerint klasszikus, fele-fele arányú kisfröccs volt. „Íme a spritzer” – mutatta be találmányát Jedlik. Vörösmartynak már az els? korty után ízlett, de azonnal átkeresztelte a németes hangzású italt. Magyarosabb, ha fröccs a neve, mondta. Még ott a szüreten megírta a fröccsöt köszönt? els? verset, a Fóti dalt: "Fölfelé megy a borban a gyöngy; / Jól teszi. / T?le senki e jogát el / Nem veszi."

Vörösmarty másik káros szenvedélye a dohányzás volt. Nemcsak fogyasztotta, hanem maga is állított el? szívnivalót, amelyhez maga termelte dohányt használt. A Figyelmez? c. lap 1837. 7. számában, az addig használatos cigarro és szipa helyett új szót is ajánlott a közönség figyelmébe: a szivart. Barátai szerint a Vörösmarty-féle szivar nem volt igazán jó, de büszke volt rá, ezért vendégei is elszívtak nála egy-egy torokkaparó szálat. Halála el?tti éjszaka is rágyújtott orvosa tiltakozása ellenére. Kés?bb az ? tiszteletére nevezték el a magyar szivarmárkát h?sér?l Csongor szivarnak.

A Csongor és Tündéhez köt?dik a harmadik szó is, ami ugyancsak Vörösmarty egyik káros szenvedélyére utal. Mirígy boszorkány ifjakat elcsábító, szép leányát Ledérnek nevezte el. Az etimológiai szótárak német vagy francia eredet? szóként jegyzik, de Vörösmarty el?tt nincs nyoma. A költ?nek a színm?höz írt jegyzetéb?l az is kiderül, hogy Ledér foglalkozása valójában micsoda: „A népmesében a »vár kívüli« ház a boszorkány tanyája. A valóságban itt rejt?ztek–gyakran »tisztes özvegy« vezetésével – a bordélyok.” Ledért ide irányítja Mirígy, hogy Csongor nála találjon „útált szerelmet”. Mirígy háza tehát, ahol a kihívóan szép Ledér megpróbálja eltéríteni a f?h?st az igaz szerelemt?l, egy városon kívülre szorított vidéki bordélyház. Vörösmartynak volt tapasztalata az efféle helyekr?l, de hív? katolikusként b?ntudatot is érzett emiatt. Erre utalhat „A mereng?höz” egyik megjegyzése is: „Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget.” Ez persze megint azt bizonyítja, hogy nem annyira a fiatal lányhoz, mint saját magához írta a verset.

 

I bought jordans for 200 bucks and I found out they were fake lelMums asking me why I'm not wearing them fml I don't wanna hurt her hahahaa

Így szerettek ?k - részlet
Nyáry Krisztián

 

Tetszik: 
Average: 3 (2 votes)

Avasi Gimnázium

Az iskola címe:

3524 Miskolc, Klapka György u. 2.

E-mail:

titkarsag@avasi.hu
avasi.gazd@gmail.com

OM azonosító: 029 264
Telephelykód: 001 (KLIK 048 007)

Telefon

   +36 (46) 562-289 porta
   +36 (46) 562-287 tanári
   +36 (46) 562-289 titkárság
   +36 (30) 460-1886, +36 (30) 462-9377
   +36 (46) 366-620 igazgató
   +36 (46) 562-286 gazdasági iroda
   +36 (46) 364-603 testnevelői és konyha

Fax: +36 (46) 562-290

QR-kód

Web

A honlappal kapcsolatos észrevétel, vélemény, javaslat, kérdés...kapcsolat

Theme by Danetsoft and Danang Probo Sayekti inspired by Maksimer