A költészet napja

A költészet napja
2021. április 11.

Az önkifejezés és a világ, a létezés értelmezésének vágya ?sid?kt?l ott él az emberben.

„A költészet az emberiség anyanyelve” — írta Johann Georg Hamann, felvilágosodás korabeli filozófus, költ? és lantm?vész - s?t, a költészet maga az istenek beszéde, éppen ezért eleve egy magasabb rend? létállapothoz kapcsolódik.

Van, aki számára „rímes, furcsa játék”, „a lélek balga fény?zése”; vagy lehet?ség arra, hogy a mitológiai Prótheuszhoz hasonlóan más-más alakban nyilatkozhasson meg; álarc, hogy kimondhassa a kimondhatatlant; másnak az életbe kapaszkodás, önazonossága bizonyítéka; tanúságtétel és dokumentum a korról, amelyben élt; a haza sorskérdései megfogalmazásának és tudatosításának eszköze, a nemzet szolgálata; vagy a „káosz rendbe kényszerítése”.

Mindez érvényes József Attila költészetére, aki az európai szellemi-irodalmi vonulatokkal összhangban, a magyar és az európai irodalom hatásaiból szintézist teremtve hozta létre életm?vét, és európai viszonylatban is a XX. század egyik legzseniálisabb költ?je.

„Nem tudott megbékélni az emberi világ, a társadalom értelemellenes szerkezetével, s költészetével azon munkálkodott, hogy az öntudat, az értelem rendjének tiszta törvényeit állítsa az emberek elé. A valósággal való illúziótlan szembenézés bátorsága s az emberi magatartás meg?rzésére való törekvés költészete legf?bb jellemz?i közé tartozik”.

Méltán választották József Attila születésnapját 1964-ben Magyarországon a költészet napjává.

Néhány nap múlva, április 16-án pedig, az 5 éve elhunyt Esterházy Péter születésnapján magyar próza napját ünnepelhetjük.

Idén Pilinszky Jánosra is emlékezünk, abból az alkalomból, hogy 100 éve született.

Soha nem volt még ilyen fontos Pilinszkyt olvasni »»

Olvassatok sokat, most különösen, hogy id?tök is van rá, hisz - amint Márai Sándor írta - „Gondold meg: Csak az ember olvas!”

Fürj Marianna